Korálkönyv 2021 „mindent Isten dicsőségére tegyetek” Érdeklődéssel olvastam a sok levelet – valóban, ahogyan az egyik hozzászóló írja, messze többről van itt szó, mint hogy hogyan vezetjük a szólamokat. Az a *„kulturális mandátum*”, amit az Úristen ránk bízott az 1Móz 2,15 szerint – „művelje és őrizze azt”- felhatalmaz minket arra, hogy igenis, a legtöbbet és a legjobbat hozzuk ki a dologból. Ezt tette már bizonyára az első keresztyén énekes, amikor a nagypénteki graduált cifrázta-díszítette; ezt teszi Bach, amikor a Karácsonyi oratóriumban szöveget „fest”, és ezt teszi az énekes az archív népzenei felvételeken is. A különbség valóban árnyalatnyi – mindenki úgy, ahogyan ezt rá bízta az Úr Isten. A dolog azért nem ilyen egyszerű számunkra a 21. században, mert ezerféle kulturális és teológiai beágyazottsággal bírunk (= kinek ki a lelkésze, a lelki atyja, milyen „típusú” csendeshetekre/lelkigyakorlatos napokra jár, és ne felejtsük el az egyéni affinitást sem. ) Kérdés, kinek milyen az előadói/ zeneszerzői kapacitása? „Rögtönözne minden épkézláb gyerek, ha hagynák”- Kit hagytak, netán segítettek gyermekkorában rögtönözni? Kinek milyen teherbírással, zenei háttérrel rendelkező tanára volt, mennyire kapcsolódott benne össze elmélet és gyakorlat?! Szóval, csak azt tudom jó lelkiismerettel leírni: „a zenetörténeti mester-példák lelkesítő erejét felhasználva igyekezzünk a bennünk levő (= az Úrtól kapott) saját produktivitást mederbe terelni… és mobilizálni” ( idézet Karasszon Dezső: Gárdonyi Zoltán- Magyar zeneszerzők 8. kötet) Persze, éppen a mindannyiónk által tisztelt Gárdonyi Zoltán ellátogatott Hindemith iskolájába is, hogy ott is megtanulja, amit csak lehet és érdemes – és szépen kialakult benne az a rendkívül „határozott arcélű” személyiség, akit méltán lehet példaként állítani zenész és teológus- körökben, de egyáltalán, mindenütt, ahol biblikusan gondolkodni igyekvő emberek vannak. (Sepsy Károly – lemezkísérő : Hadd hirdessem a Te nevedet, Gárdonyi/ Kántus lemez, 1886.) A készülő korálkönyv legalább 2-3 kántornemzedék legalapvetőbb „tankönyve” lesz. Ez azt jelenti, hogy nagy műgonddal kell minden egyes szólamot vezetni, minden egyes akkordkapcsolatra odafigyelni. Igen 2022-ben, a C. Franck 200. évfordulón különösen lehet hangsúlyozni a billentyűs faktúrát, a váltakozó szólamszámot és azt, hogy ami „nagyszerű”, az ugyanakkor lehet „egyszerű” is. Mert a másik nagy bibliai igazság szerintem az „akkomodáció” (Jézus egészen leszállt értünk, emberré lett, de ezt tökéletesen, „művészien” tette), tehát a különböző háttérből jött szolgatársakat egyaránt vegyük figyelembe. A korálkönyv tehát nagy kihívást jelent mind a szerkesztőknek/ íróknak, mind pedig a „fogyasztóknak”. Munka lesz benne bőven. De ez jelenthet örömteli, „JÁTÉK-os” feladatot – mind a produkálók, mind pedig a reprodukálók számára. Vezessen ebben mindenkit a 45. zsoltárból vett idézet: „Művem a Királynak szól” – megtalálhatjuk a közös nevezőt! Szeretettel: Mikesi Tibor Csilla Alföldy-Boruss <aborusscsilla@gmail.com> ezt írta (időpont: 2022. jan. 12., Sze, 13:50):
Kedves Testvérek!
Életem legmeghatározóbb és örömteli része, hogy 14 éves koromtól kezdve folyamatosan vezethetem egyes gyülekezetek énekét. Számomra annál felemelőbb szolgálat nincs, mint Istent dicsérni énekszóval és hangszerrel. Tizenhárom évig a debreceni nyári kántorképző, valamint több nyáron keresztül a pesti kántorképzőn is tanítottam orgonistákat. Sok gyülekezetben megfordultam, és jelenleg 42. éve vagyok a Kelenföldi Gyülekezet orgonistája....... Tapasztalatom rengeteg. Ezekből osztanék meg néhányat. Mindenekelőtt, - bár a jelenlegi énekeskönyvünk hozzám nőtt és szeretem, de a most megjelent reformáció gyökereit megőrző énekeskönyvet nagyon szépnek, jónak, igényesnek tartom.
A korálkönyv szerkesztéséhez néhány javaslatom lenne:
1./ Én is célszerűnek tartom az *a,b,* és esetleg *c letétekkel* is segíteni a kántorok munkáját. Itt a nehézségi fokozat az egyik szempont.
2./ A kíséretek és előjátékok *stílusának* feltétlen követnie kell az adott ének stílusát. Csak egy példa: a históriás énekeinknél, a szöveg és dallam ritmusához kell alkalmazkodnia a kiséretnek, hogy a gyakorlottabb kántorok a *kiemelt cantus firmus *gyakorlatát is használhassák, mivel így jobban vezethető az ének.
3./ A zsoltárokhoz az egyik letét lehetne a *Goudimel négyszólamú zsoltárgyüjteménye, /* ahol a c.f. sokszor a tenorban van,/ ez a jobban éneklő gyülekezetek ének kiséretében gyönyörűen szólna! /bár a letétek hangnemei nem mindig azonosak az énekeskönyvünk zsoltár hangnemeivel, transzponálással ez is használhatóvá válna..... /
4./ Nagyon fontos lenne a korál letét mellett a versek *kezdősorainak* feltüntetése! Tehát *hány verse van az éneknek, és mi a kezdősor. * Praktikus okokat nézve: ha többkötetes lesz a korálkönyv, és az énekeskönyv is elég vastag, aminek a kihajtása együtt a kottatartón elég macerás, a sok verses éneknél el lehet tévedni a versek között..... ezért jobbnak látom a korálkönyvben feltüntetni a kezdősorokat azok számára akik korálkönyvből kisérnek. Anno én a saját korálkönyvemet kipreparáltam, ami megkönnyítette az ének kíséretet.
5./ Énekeljen-e a kántor? Jó ha énekel, de nem az teszi a kántort jó kántorrá, hogy harsogva vezeti az éneket. Ez a nagy gyülekezetekre értendő. *Az ének a gyülekezetnek szól, tehát nekik kell jól énekelni.* /Amúgy a gyülekezetekben mindig akad 1-2 magát fontosnak tartó testvér, aki hangjával szeretne kiríni, s ebben az esetben elindul a verseny az önjelölt és a kántor között, s aki a hangosabb az győz ? ....Kínos tapasztalatok...... Sőt van, hogy a lelkész elött van a mikrofon, és az ő hangja vezeti az éneket vagy jól, vagy rosszul......./
A *jó énekvezetésre* szolgál az *énektanítás*, /újabb téma/ *és a hangszer.* Mit értek alatta? A jó énekvezetés feltétlen a szöveget kiséri ritmusban, tempóban, regisztrációban, levegővételekben. Tehát a kiséretnek énekszerűnek kell lennie. Nem a 3/4 es, 4/4 es ritmust kell lejátszani, hanem a szöveget kell kísérni, *hisz az Istent dicsérő éneknél a főszerep az énekelt szövegé, imádságé, * *amit a dallam, ritmus kell, hogy szolgáljon. Ezt tanítani kell!* A vidéki gyülekezetekben különösen nagy szerepe van a személyes énektanításnak. Az idősebb testvérek szeretnek lassan elnyújtott hangokban énekelni, /mert igy szokták meg/ s ha a kántor személyes kapcsolat nélkül tartja a tempót, amit a gyülekezet nem tud követni, abból nem lesz örömteli Istent dicsérő ének, csak a vasárnapi ebéd témája lesz az orgonista.....
Végül, de nem utolsó sorban, nagyon szép munkának találom Oros Ilonka gyűjteményét, szorgalmát, hűségét. Hiánypótló, hisz egyenlőre amíg nincs korálkönyv, nagy segítség a kántoroknak, sőt a kórus szolgálatban is lehet belőle szemezgetni.
Kívánom, hogy Isten vezesse a korálkönyv szerkesztésében a munkatársakat hitben, bölcs döntésekben, tudván Luther Márton által is megfogalmazva:
*"Az áhítatos zenében mindenkor ott van Isten kegyelmes jelenléte”*
Testvéri szeretettel
Alföldy-Boruss Csilla *Alföldy-Boruss Csilla* *orgona- és csembalóművész * *a Budapest- Kelenföldi Református Templom* *orgonista-karnagya* *a Kelenföldi Barokk Esték koncertsorozat művészeti vezetője* email: aborusscsilla@gmail.com www.alfoldy-borusscsilla.hu
_______________________________________________ Kantor mailing list -- kantor@lista2.ttre.hu To unsubscribe send an email to kantor-leave@lista2.ttre.hu %(web_page_url)slistinfo%(cgiext)s/%(_internal_name)s