Kedves Kántor Testvérek!Örvendetes a felélénkült figyelem, a sok szempontot megpendítő hozzászólások csokra, kiváló korálkönyv megalkotására vezethet. Ma adottak olyan lehetőségek, amilyenek nem voltak 1959-ben, 1964-ben, és azóta sem. Gimnazistaként kezdtem kántorkodni, és szereztem érettségivel együtt református oklevelet, amilyet akkor lehetett. Amerre igehirdetőként jártam, szinte mindenütt tanítottam éneket, szívesen vették. Mindig végig elénekeltük, általában az istentisztelet lezárásaként, nem csak egyes verseket. Tapasztalataimból említek néhányat. Orgonista-kántor. Két tisztég olvadt össze, szükségből. Igazán az a jó, ha egy-két énekes, még jobb, ha a gyülekezet énekkara vállalja az ének vezetését, nem a hangerősítő. Az orgona segít, és kísér. Hozzá járul egy liturgikus szempont, és ez nem a könyörtelen négyszólamúság.Unisono. Sok gyülekezeti énekkar nem énekel, nem mer vállalni egyszólamúságot, holott a liturgiában ez evidencia. Értelmes, átélt énekmondás, különösen recitálás, mást követel, mint a többszólamúság. Ha váltakozva (a régiek szavával változlag) hangzik el teljes zsoltár, azonnal tapasztalható a tempó lassulása a többszólamú verseknél, éppen így az istenes énekek négy– vagy többszólamú strófáinál. Hangszeren ez más.Harmóniasűrűség. Jogos az egystílusú ’59-es korálkönyvi megoldás bírálata. Nem élénkíti, hanem lassítja a tempót a hangszeresnek tetsző sűrű harmóniaváltás. Mégis, új letéteknél sem ritka, hogy minden lehetséges fordulatot minél változatosabbra dúsít a mai szerző. Ezzel akaratlanul megakasztja az egy lélegzetre énekelt sorok folyamatát. Igen becsesek Gárdonyi Zsolt letétei, de nem arra valók, hogy például tizenötször változatlanul elhangozzanak, vagy kezdő, vagy lezáró strófához valók. Milyen legyen akkor a többi?Három vagy több letét. Egyszerű és nagyszerű megoldás az igazi művészet, a manapság unalomig ismételgetett kreatív alkotás. Gregorián eredetű dallamoknál különösen fontos, hogy mellőzzük a melizmák kiharmónizálását. Régi istenes énekeinknél is elég a zárlat megmozdítása. Azaz énekes, gyülekezeti éneklési stílus elsőbbsége. Jó, ha van, kiemelt c. f. megoldás is, akár pedállal, akár anélkül. Hozzá járulhat a játékstílusban az is, hogy bonyolult, akár öt– vagy többszólamú letét elhangzásakor is adódik olyan hangsúlyozás, mikor egy-egy sor, vagy egész strófa unisono (pedál és manuál) hangzást kíván.Lassú éneklésről, erős hangú, de rosszul éneklő gyülekezeti tagokról, és az éneklés általános hanyatlásáról is többször esett már szó. Meg az elöregedő gyülekezetekről, és a hangmagasságról. Hozzá kell tennünk, hogy a fiatalság hozzászokott a dünnyögéshez, a hangerősítés miatt úgy sem hallatszik, mit és hogy énekelnek. Példa rá, hogyan énekelnek balladát egy nyugati stadionban, és milyen borzasztó üvöltözés jellemzi a magyar szurkolókat, mikor állítólag nemzeti imádságunkat éneklik. A változást munkálhatja, ha a százöt perc beszéd és hallgatás, meg öt perc éneklés aránya fordítottjára változik néha. Legalább néha. Ha hosszú énekeket is egy végtében elénekel időnként a gyülekezet.Ez már nem a kántoron és az énekeskönyvön múlik, hanem az egyházi vezetésen és az évek óta folyó, időnként elakadó liturgiai munkálatokon. Ehhez járul hozzá a vélemények ismételt megfogalmazása. Ezt ajánlom szívemből a testvéreknek. F. Csaba.